2012. október 5., péntek

Várva



Elutazva aggódás.
Semmis sóvárgás.
Sírva alélsz.
Szeretetet tapasztalhatsz,
szárnyalsz, szenvedsz.
Szertelen napok kergetőznek,
kavarog.
Gomolygó órák kántálják körbe ezt.

Tegnap pangó óhaja,
akasztott tartalom.
Nincs csend,
Dübörögve elodáz,
záródik kedvtelen.
Nappal láthatod, dermesztő
ösztönök kapkodnak kelletlen.
Nesztek!
Kérkedik, kérkedsz,
szomorú unottság,
gennyes sejtelem.

Mától libbenés.
Sorsszerű, űrkitöltő örvendés.
Sóhajjal láttatod,
döbbensz szüntelen.
Nincs, "csak",
kristálytiszta asszociatív végtelen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése