2012. május 8., kedd

Rengeteg - Se (Közös iromány 'Z'ével)

Rengeteg-se

Miért ilyenek vagyunk mi emberek?
Miért mi ilyenek? Miért emberek.
Az egyik kesereg, a másik rajta nevet.
Egyik csak kesereg nomád serleg felett.
Nem törődve magukkal, senkivel csak magunkkal.

Magunkkal?..
Igen. Az egonkkal.
A kis motyónkkal.

 /always coca-cola/


 És halló és alvást, és óvón és de még,
a nemesség nem elég,
ágon a hét veréb.      
 Elég. Elég.

 Ti mindent jóvá tennétek,
de ha tenni  kéne mennétek
Mi mindent akarunk, a jóért meg kaparunk.
/Titkos szavazást akarunk./


 Itt van tessék ez a te csomagod,
sötét szobádban töröd majd a kobakod,
de beláthatod az összes szotyi a Napra mosolyog
most a gép pihen és az alkotó forog.

Ál-nevetve, mesterkélten bolyongunk
ezen a kibaszott porondon tolongunk,
mert nem vagyunk mások csak bolondok,
Bölcsen tekerjük a korongot.

/always coca-cola/

 Ha mégis alá láttál, az volt a system Fail,
ne várd Morpheust ez itt nem képregény.
Figyeld kívülről, engedd el a végtelenbe
akkor lesz tiéd, ha tudod elengedted.


 Hüperion csillogása megvakít,
mert szemed eddig csukva volt,
de most majd megtanít.

A végére elmondanám hol is vagyunk éppen.
Ülünk a világ közepén, bár érezzük szélének;
Két dimenzió, mely végül meg fog ölni Téged.

Állj ki magadért,
mert minden csak anyag lét
mesterkélt mosolygás elhozza majd a Vég- telét.


Akkorra csak egyetlen marad..
bizton állíthatom,
NE baszd át magad,

Add el egód (az) ellenség(ed)nek,
Ültess fát, mely közvetve éltet!





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése